Bitter Chocolate

Hát igen igen. Az alkohol sokszor megtréfálja az embert. De a zenekar azért jó volt.. kár, hogy korán el kellett jönnöm.
Igazából én úgy vettem észre, hogy Z. kicsit nehezen hidalja át az "egy férfi nem tud 2 felé figyelni'" problémát, ami mondjuk érhető is :) 3 asztalnál is voltak ismerősei, nem egyszerű egyszerre mindenkivel foglalkozni.

Napközben csörgött a telefonom. Lolle volt az. Elmesélte a tegnapi kis kalandját Z-vel. Meglepett. Sőt mi több. Főleg, hogy Lolle barátjától mindez csak pár méterre történt (légvonalban). Nem különösebben tudom hova tenni a dolgot, főleg ha hozzáveszem azt, hogy Lolle és köztem, csaknem mindennapos téma Z. Az a Z. akit évek óta ismerek már, és mostanra eljutottam oda, hogy akár komolyabban is érdekeljen. És Lolle jól tudja ezt :P  Sajnos, vagy nem sajnos, nekem kimaradt ez a fajta jólét a tegnapból. Cserébe, délelőtt találkotam az illetővel, akivel egy szórakozóhelyen ismerkedtem meg még decemberben. Gyakorlatilag úgy mutatkoztunk be egymásnak ahogy a vakok szoktak... tapogatózva :P Nem jellemző rám az ilyesmi, de már olyan rég nem volt a képben senki és semmi, hogy.. na. Szerintem mindenki érti mire gondolok. Már akkor tudtam, hogy ennek mi lesz a folytatása, és egyben a vége is. És mintha csak a nagy könyvben lett volna megírva, így is történt minden. Természetesen hoztam a formámat, olyan értelemben, hogy nekem semmi se jön össze normálisan ezen a téren. Az életem ezen szegmense felér egy kalevala terjedelmű tragikomédiával. De erről majd máskor. Tehát lassan egy hónapja nem láttam már. Nem is beszéltünk, de nála maradt egy könyvem, amit a napokban visszakértem a biztonság kedvéért. Hogy milyen volt a találkozás? Olyan amilyenre számítottam. Hűvös.. érdektelen. Semmi extra. Váltottunk pár szót, kinek hogy megy a suli. Figyeltem arra mit mond, de közben végig a saját hangomat hallottam a fejemben: ..tényleg ez kell neked? Egy ilyen srác? Nézz rá! Első pillantásra lejön róla, hogy milyen. Csak arra megy. Kit akarok becsapni?
És elkövettem azt a hibát, hogy rá, mitöbb, végignéztem rajta. Hát igen.. szó ami szó, jól néz ki :P De arra is rájöttem, hogy nekem nem ez kell. Nem vagyok még vénlány, hogy megalkuvó legyek, és beérjem ennyivel.
Szóval ez van, nagy levegő és egy lépés előre, a már jól ismert " lesz ez még így se " felkiáltással :D
Amúgy kezdem azt hinni, hogy ezeket a balszerencsés momentumokat én vonzom be, és azért jut jóformán minden hétre valami. Az a baj, hogy nem tudok csak úgy átlépni az ilyeneken, hogy jóóó, oké... leszarom. Pedig így kellene.
És még most ebben a percben is kapom a sokkoló híreket... hihetetlen :D
Na hát most sem csalódtam. Vagy mégis?

_Lilo_